Belváros rehabilitáció
Tiszaligeti hídfő
Tervezett hídfő látványképe a Tisza irányából
 A Tiszaligeti oldalon első pillantásra sokkal egyszerűbbnek tűnhet a rámpák, és hozzájuk kapcsolódó építmények elhelyezése, mivel az épületsorokat leszámítva - amik közé befut a szerkezet -, semmi épített környezet nem determinálja az építmények elhelyezését.
Ezzel ellentétben az értékes zöldfelület megőrzése, a lehető legminimálisabb beavatkozás a természeti környezetbe tervezők fő célja volt a tervezés folyamán.
A kialakult építmény elhelyezése, formálása az alapján történt, hogyan tudunk minél több fát megőrizni a területen. Ez az oka annak is, hogy az épületsorok közé befutó rámpa tengelyét elfordítottuk, párhuzamosan a meglévő fasorral, aminek ugyan nem minden darabja számít értékes növényzetnek, mégis fontos évtizedek óta ott álló részei a parknak.
|
 Minden célkitűzés ellenére, a tiszaligeti oldalon a rámpa hossza lényegesen nagyobb, mint a Tiszai hajósok terén.
Ennek fő oka, hogy nem csak a töltéskoronán futó sétány felett kell a rámpának elhaladnia, de nem akadályozhatja az épületek előtt, azok megközelítését szolgáló aszfaltút forgalmát sem.
Ennek ellenére kompromisszumokra szükség van, mivel a rámpa alatt magasságkorlátozást kell bevezetni, 3,5 méternél magasabb gépjármű nem haladhat át alatta.
|
Tervezett hídfő látványképe a Tiszaligeti Sétány irányából
 Ez a probléma megközelíthetőségi gondot nem vet fel, mivel jelenleg körútként működő kiszolgálóút nagyobb járművekkel megközelíthető a másik irányból.
Tűzoltósági szakhatósági állásfoglalás alapján szükséges kialakítani a tűzoltógépjárművek részére, vagy összekötő utat a Tiszaligeti sétánnyal, murva burkolattal, vagy erre a célra megfelelő fordulót.
A rámpának ezen hosszú szakaszát úgy formáltuk, hogy minél könnyedebb legyen, egy szalagként fusson végig a föld fölött.
|
 Ezen az oldalon a kétszeres utak feletti átívelés, a 7,65 m-es áthidalandó magasságkülönbség miatt még a rámpáról leérkezünk a talajszintre, pihenő közbeiktatása szükséges.
Tervezésnél kiinduló pont volt egy vékony, föld fölött szálló szalag kialakítása, ami a Tisza irányába repíti a rajta közlekedőket.
A szalagra való feljutást egy épületbe bújtattuk, ami a lehető legkisebb méretű, a tetején tetőterasszal, ami egyben a kapocs a talaj és a "szalag" között, valamint a szükséges pihenő is egyben.
|
 Az épület tetejéről a mozgáskorlátozottak - a Tiszai hajósok terén elhelyezett lifttel megegyező módon formált - üveglifttel jutnak le a talajszintre.
A lift közlekedőnyi szélességű teraszon keresztül közelíthető meg, annak a pengefalnak a mentén, amire az a lépcső lett szerkesztve, a rámpa és közlekedő tengelyére, amin keresztül a gyalogosok érhetik el a Tiszaligeti sétányt anélkül, hogy egyenes haladási irányukon változtatni kellene.
A kerékpárosok lejutása az épület tetejének rámpává alakításával oldható meg, a kijelölt kerékpár úton.
Ebben az esetben a minél kisebb építmény elérésének érdekében a rámpa lejtése nagyobb, mintegy 6%, ám az előírt hosszúság után 3%-os lejtésű pihenőt iktattunk be. A rámpán sebességkorlátozás kiírása szükséges. Részben a kanyarodási sugarak kisebb mérete, részben a Tiszaligeti sétány gyalogos-kerékpáros csomópontjának minél kisebb sebességgel való megközelítésének érdekében.
|
 Kialakítottuk a Tiszaligeti sétány és a töltéskoronán végigfutó sétány talajszinten futó kapcsolatát is. Ez az kőlap burkolat út az épület mellett, és a rámpa alatt fut végig egészen a töltésoldalban kialakított tereplépcsőig.
A töltéskoronáról a híd két lépcsőn keresztül közelíthető meg, amik a rámpa mellé vannak szerkesztve.
Az épület funkciója pillanatnyilag diszponibilis, üzemeltető döntése alapján kerül felhasználásra, tervező javaslata büfé, kávézó kialakítása, amihez a szükséges kerthelyiség fa-műanyag kompozit anyagú pallóburkolatú teraszt megterveztük. Az épület működtetése előreláthatólag időszakos üzemben fog történni.
|
|
 |
|